A bergeni szélmalom színes üvegablaka
Czóbel Béla: Bergeni szélmalom c. festményének hátoldalán feltárt színes konstruktivista festmény
2018-ban a „Műkincsvadász” művésznéven emlegetett Barki Gergely művészettörténész keresett meg a szentendrei Czóbel életmű felett diszponáló Ferenczy Múzeumi Centrum megbízásából, hogy vizsgáljak meg egy festményt, mert annak a hátoldalán fehér festékréteg alatt egy korábban odafestett képet sejtenek. A felkérés arra vonatkozott, hogy végezzek próba feltárásokat és mondjak véleményt az alsó festmény teljes feltárásának esélyeiről. Sentkirályi Miklóst, mesteremet kértem, hogy tartson velem a feltárási próbák elvégzésében. Közben kiderült, hogy korábban már történt restaurátori kísérlet a feltárásra, de az eredményül az a szakvélemény született, hogy az alsó rétegben talált mű olyan mértékben sérülne, hogy értékelhetetlen lenne az eredmény. A túloldalon található Czóbel képre pedig az oldószerátszivárgás valamint a hullámosra keményedett felületet érő fizikai behatások jelentenek súlyos veszélyt.
A Czóbel múzeum egyik különtermében megtörténtek oldószeres és mechanikus eljárással a próbafeltárások. Ezek eredményeképpen meglepően élénk színekkel festett, fekete festékkel kontúrozott olajfestmény részletei kerültek elő. A sérülések, kopások mértéke nem tűnt jelentősnek, a túloldalra festett Ccóbel képre pedig láthatóan nem jelentettek veszélyt a feltárási próbák. Ilyen eredmények birtokában javasoltam a teljes feltárás kivitelezését.
Hamarosan megtörtént a határozat és a műtárgyat a műtermembe szállítottam. Elkezdődött a feltárás lassú folyamata apró kis téglalap alakú területenként haladva. Az eljárás során nagyon körültekintően kellett védeni a vászon túloldalán lévő képet. A feladat lényegébez az volt, hogy egy viszonylag vastag fehér olajfesték réteget kellett eltávolítani egy szintén olajfestékkel készített kép felületéről. Ez a „borotválás” végül az alábbi eljárással történt:
A felületet egy nagyjából 2×4 cm méretű felületen kromofággal kentem be. Erre vollpack műanyag fóliát tettem, hogy 5-10 perc alatt megpuhítsa a fehér fedőréteg felületét. Ezután a fóliát eltávolítva szikével hámoztam le a fehér festék megpuhított felületét. Ezután még mindíg maradt ebből egy vékony hártya. Ekkor lakkbenzint kentem a felületre, hagyva, hogy az beszívódjon a vászonhordozóba, de elpárologjon a felületről.Ekkor megismételtem a kromofág felkenését, de hagytam, hogy elpárologjon és kiszáradjon a felület. Erre a fehér festék maradványai felpuhultak és felpöndörödve kis levelekként elváltak az alatta lévő színes festmény felületétől. A mély rétegeket a kromofágtól némileg védte és elválasztotta a beszivárgott lakkbenzin. Ezután hurkapálcára tekert kromofágos vattával finoman dörzsölve a felületet, leoldottam a maradék fehér réteg kis maradványait.
A teljes feltárás két hónapig tartott, és eredményként egy ragyogó színekkel festett különös absztrakt kép került elő. Barki Gergely művészettörténész szerint ez Huszár Vilmos életművének egyik, üvegablak terveket teremtő periódusába szépen beleillik, és arra is összeállt egy lehetséges történeti elképzelés, hogy hogyan került ez a kép Czóbel műtermébe, aki szívesen alapozott le és használt fel korábban készített festményeket. Eszerint az elgondolás szerint Huszár Vilmostól ajándékba kaphatta meg a képet Czóbel, majd -mivel a figurális elemeket mindvégig kedvelő mesternek nem tetszett ez a kép, hát fehér alapozással tüntette el és festett a hátoldalára egy saját képet: a Bergeni Szélmalmot.